TV állvány szabásjegyzék kalkulátor — méretből darablista

A leggyakoribb otthoni bútorépítési hiba nem a vágásnál történik, hanem a jegyzetfüzetben. Kiméred a falfülkét: 1600 mm széles, 450 mm magas hely van. Felírod a lapszabászatnak, hogy két oldal kell 450 mm-esen — és amikor összeállítod, a kész állvány 486 mm magas lesz, mert a 18 mm-es tető- és alaplap ráépül. A fülkébe nem fér be. A lap már ki van szabva, élzárva, fizetve.

A szabásjegyzék az a lista, amely a bútor külső méreteit a ténylegesen kivágandó darabok méretére fordítja le. A különbség a lapvastagság: minden elem, ami két másik lap közé kerül, pontosan annyival rövidebb, amennyit azok elvesznek belőle. Ez a kalkulátor ezt a levonást végzi el helyetted, majd megadja minden darab méretét, darabszámát és szálirányát.

Hogyan használd a kalkulátort?

Négy lépés, és a kimenet közvetlenül vihető a lapszabászatnak vagy az optimalizálóba.

1. Válaszd ki a bútortípust

   TV állvány, könyvespolc vagy szekrény. Mindhárom ugyanazt a korpusz-logikát használja: a tető- és alaplap fut végig, az oldalak közéjük kerülnek.

2. Add meg a három külső méretet

   Szélesség, magasság, mélység — pontosan az a három szám, amit a helyre méretezel. A kalkulátor ebből vonja le a lapvastagságot, neked nem kell fejben számolnod.

3. Állítsd be a belső elrendezést

   Osztók, polcok, fiókelőlapok vagy ajtók. A rekeszszélesség és az előlapmagasság minden lépésnél újraszámolódik, a nyílásokba befelé kerekítve.

4. Vidd át az optimalizálóba

   Töltsd le a CSV-t, és importáld az appba, vagy nyisd meg közvetlenül. Az optimalizáló mondja meg, hány tábla kell valójában és milyen elrendezésben.

Milyen szerkezetet feltételez a kalkulátor?

Egyetlen, végig következetesen alkalmazott korpusz-modellt: a tető- és az alaplap fut végig a teljes külső szélességben, az oldalak és az osztók pedig közéjük kerülnek.

Ebből következik a két képlet, ami az egész listát meghatározza. Az oldalak magassága a külső magasság mínusz két lapvastagság. Az osztók ugyanilyen magasak, és a köztük maradó rekeszek a belső szélességen osztoznak, miután az osztók elvették a maguk vastagságát.

Egy 1600 mm széles, 18 mm-es lapból készülő korpusznál a belső szélesség 1564 mm. Egy osztóval két rekesz marad, egyenként (1564 − 18) / 2 = 773 mm. Két osztóval már három rekesz jön ki, egyenként 509 mm-esen — a csúszka mozgatásakor pontosan ezt látod újraszámolódni.

Miért nem elég a fejben számolás?

Mert a levonás láncolódik, és minden beállítás megváltoztatja az összes utána következő méretet.

Egy nyitott polcnál még könnyű: egy levonás, két szám. Amint osztó kerül bele, a rekeszszélesség már három bemenettől függ. Ha fiókelőlap is jön, annak a magassága a rekesznyílásból és a hézagokból adódik, és a darabszám a rekeszek számától. Egy szekrénynél az ajtó mérete négy paramétertől függ egyszerre.

A kalkulátor ezt a láncot tartja karban. Ha 450-ről 500 mm-re húzod a magasságot, az oldal, az osztó, a fiókelőlapok és az ajtó mind egyszerre követi.

Mit jelent a kötött és a szabad szálirány?

A kötött szálirány azt jelenti, hogy az optimalizáló nem forgathatja el a darabot 90 fokkal, mert a dekorlap mintája látszik rajta.

A tetőlap, az oldalak, a fiókelőlapok és az ajtók a bútor látható felületei. A bútorlap mintázata egy irányba fut; ha egy ilyen darabot elforgatva szabsz ki, a minta láthatóan keresztbe áll a szomszédjához képest. A táblázatban ezek kötött jelölést kapnak.

A polcok és az osztók nagyrészt takarásban vannak, így ott a forgatás szabad — és ez nem apróság: a forgatható darabok érdemben javítják a kihozatalt, mert az optimalizáló szabadabban tölti ki a maradék helyeket.

Gyakori hibák

A lapvastagság kihagyása. A cikk nyitó példája: az oldalt a teljes külső magasságra vágatod. Két 18 mm-es lap 36 mm-t ad hozzá a kész magassághoz, és a bútor nem fér a helyére. A helyes érték a nyílás magassága, nem a bútoré.

A hátlap beszámítása a korpuszlapba. A hátlap 3–8 mm-es anyag, a korpusz 18 mm. Ha egy listába kerülnek, a lapigény és az összterület is hibás. A kalkulátor ezért külön sorban, saját vastagságjelöléssel hozza.

Fiókelőlap hézag nélkül. Két egymás fölötti előlap közé és a nyílás széleihez is kell hézag, különben nem nyílnak. A kalkulátor 3 mm-t hagy minden élnél, és a maradékot lefelé kerekíti — felfelé kerekítve két előlap együtt szélesebb lenne a nyílásnál.

A fűrészrés levonása a darabméretből. A listában kész méretek állnak. A fűrészrés a táblán belül, a darabok között fogy el, ezért az optimalizáló kezeli. Ha előre levonod, minden darabod kisebb lesz a kelleténél.

Mikor ne ezt használd?

Ha nem lapból épített, dobozos szerkezetről van szó. Egy tömörfa asztal lábakkal és kávával, egy csapolt keretszerkezet vagy egy íves front nem korpusz — ezekre a modell nem érvényes, és a kapott lista értelmetlen lesz.

Szintén nem ez az eszköz, ha már megvan a darablistád, és csak a táblákra való elhelyezést keresed. Ott a lapszabás kalkulátor a belépési pont — az a saját listádból indul.

A fiókdoboz és a szerelvényfuratok szándékosan hiányoznak. Mindkettő a választott fióksíntől és pántrendszertől függ, ami gyártónként eltér; egy általános képlet itt csak hamis pontosságot adna.

Mi történik az optimalizálóban?

A kalkulátor megmondja, mit kell kivágni. Az optimalizáló azt, hogy hogyan — és ez a drágább kérdés.

A widget lapigény-száma az összterületet osztja egy tábla területével. Egy 1600 × 450 × 400 mm-es TV állvány korpusza 1,78 m², és egy gyakori 2800 × 2070 mm-es bútorlap 5,80 m² — vagyis papíron egy tábla bőven elég. A valóságban a darabok nem töltik ki hézag nélkül a táblát, és minden vágás elvisz egy fűrészrésnyit. A tényleges elrendezést, a maradékokat és a vágási sorrendet az optimalizáló számolja ki, a te tábláiddal és a te fűrészréseddel.